Keresés

Az uniós tagállamok állandó képviselői (Coreper II) jóváhagyták a Tanács elnöksége és az Európai Parlament között tavaly év végén létrejött ideiglenes megállapodást, amely az EU menekültügyi és migrációs rendszerének reformját célzó, öt kulcsfontosságú jogszabályból álló paktumot alkot. A reformok véglegesítése még ebben a ciklusban nagy valószínűséggel megtörténik, mert az EP áprilisban szavaz róla, sőt az uniós miniszterek akár már március elején elfogadhatják.

Az idei évben újra jelentősen erősödött az illegális migrációs nyomás az Európai Unió külső határain. A nyugat-balkáni útvonalon magas az illegális határátlépések száma, de nincsen nagy változás az arányokban az elmúlt évekhez képest. A középső útvonalon (Olaszország) elképesztő számokat közölt a Frontex, ugyanis 2023 januárja és augusztusa között az előző évhez képest 96 százalékkal emelkedett az illegális bevándorlók száma. A Frontex szerint a következő hónapokban egyre nőhet az intenzitás a Földközi-tengeren.

Az uniós tagállamok képviselői nem tudnak megegyezni az Európába irányuló migráció komplex kezelését célzó javaslat csomagnak az ún. válságmechanizmust tartalmazó eleméről. A vonatkozó szabályozást illetően még mindig éles a nézetkülönbség az északi, a déli és a visegrádi országok között. Az Európai Bizottság a Tunéziával kötött megállapodáshoz hasonlóan pénzügyi támogatások segítségével fékezné az illegális migrációt, viszont továbbra is kitart a legális bevándorlás szükségessége mellett. Fordulat az ügyben, hogy az olasz miniszterelnök is támogatja a bizottsági elképzelést. A huzavona következtében a tagországokat láthatóan fölöttébb megosztó téma további tárgyalása rácsúszik a 2024-es Európa Parlamenti választások kampány időszakára. E kényes kérdésekről a tagországok között folyó viták így hamarosan más, az emberi érzelmeknek sokkal tágabb teret nyitó politikai mezőt is áthatnak majd. Jó eséllyel tematizálhatják az európai választók kegyeiért folyó pártpolitikai korteskedést is. Ez pedig jelentős (vissza) hatást gyakorolhat az uniós döntéshozatalra.

Vasárnap véglegesítette az EU a Tunéziával kötendő migrációs szándéknyilatkozatát, amely keretében több millió eurót ajánlana fel az országnak cserébe azért, hogy megakadályozza az egyre több menedékkérő Európába történő útnak indulását. A megállapodás azonban túlmutat a migráción, és olyan területeket is érint, mint a kereskedelem, a beruházások és a zöld energia.

Az Európai Unió országai várhatóan ezen a héten megállapodnak arról, hogyan osszák meg a menekültek és migránsok befogadásával kapcsolatos felelősséget - közölte az EU migrációs biztosa kedden, ami áttörést jelentene az évek óta tartó elkeseredett viszályok után.

Rendkívüli csúcstalálkozóra kerül sor az uniós állam- és kormányfők részvételével csütörtökön és előreláthatólag péntekre is átnyúlóan Brüsszelben, amelyen a vezetők a migrációról, Ukrajnáról és az Unió gazdasági versenyképességéről tárgyalnak.

Egy külön erre a célra létrehozandó pénzügyi alap helyett az EU tagállamai egyablakos rendszeren keresztül fordulhatnak majd az ukrán menekültekkel kapcsolatos költségeik megtérítéséért az Európai Bizottsághoz. Többek között ezt tartalmazza az a szerdán bemutatandó közlemény, amelyben Brüsszel operatív lépésekre fordítja le az ukrán menekülteknek ideiglenes védelmet nyújtó jogszabályt.

A belorusz és lengyel határon eszkalálódó helyzetre való tekintettel az EU-ban a következő napokban egyeztetések indulnak a Minszk elleni lehetséges válaszlépésekről, ideértve a gazdasági szankciókat is. Charles Michel szerdán Varsóba látogatott, ahol közölte, a tanács jogi szolgálata nem látja jogi akadályát a határvédő eszközök, így a kerítés költségeinek az uniós büdzséből történő finanszírozásának.

Az EU egy humanitárius krízis megelőzése és az Afganisztánt elhagyóknak a biztonságos szomszéd országokban tartása, továbbá egy, a veszélyeztetett csoportokra fókuszáló áttelepítési program révén szeretné elejét venni egy új migrációs válság kialakulásának a külső határain – derült ki a belügyminiszterek Afganisztánnak szentelt válságtanácskozása után.

Ha nem javul a helyzet az emberi jogok és a nők jogainak, továbbá a szólás- és a sajtószabadság terén, az uniós kormányok és a közvéleményük sem fog támogatni egy pozitív fordulatot az EU-török kapcsolatokban – EU-források szerint ezt adta Recep Tayyip Erdogan török elnök értésére keddi ankarai megbeszélésükön az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke.