Search
Close

Elítélő nyilatkozatok a melegek jogait is érintő magyar törvény elfogadása után

Brüsszel, 2021. június 16.
Az Európai Bizottság behatóan tanulmányozza a pedofília elleni büntetőjogi szankciókat szigorító magyar törvényt, amelynek az LGBTIQ-közösséget érintő rendelkezéseit máris hevesen támadják Európa-szerte. Helena Dalli, az esélyegyenlőségért felelős uniós biztos közben egy lengyel ügyben alkalmazott pénzmegvonás lehetőségéről beszélt a Reutersnek.

Néhány nappal a június 22-re kitűzött harmadik magyar jogállami (7-ik cikk szerinti) meghallgatás előtt a német és a francia európai ügyi államtitkárok is nyíltan bírálták azt a kedden az Országgyűlés által megszavazott törvényt, amely a pedofil bűncselekmények szigorúbb szankcionálása mellett a gyermekek védelmére hivatkozva – szerintük - a szexuális kisebbségek jogait is szűkítő rendelkezéseket tartalmaz. 

Az Európai Bizottság szerdán egyelőre csak általánosságban reagált az ügyre, hangsúlyozva, hogy a jogszabályt tüzetes vizsgálatnak vetik alá, mielőtt az esetleges lépésekről döntenének. „Általánosságban véve, amikor a gyermekeket az ártalmas tartalmaktól védik, fontos, hogy a tagállamok megtalálják a helyes egyensúlyt a releváns alapvető jogokkal, mint amilyen a szólásszabadság és a hátrányos megkülönböztetés mentességének elve” – közölte Christian Wiegand, a Bizottság illetékes szóvivője, aki szerint a vizsgálódásnak mindenekelőtt a hatásköri kérdéseket kell majd tisztáznia. 

Helena Dalli, az esélyegyenlőségért felelős uniós biztos ugyanakkor a Reutersnek nyilatkozva már bizonyos következményeket is kilátásba helyezett, jelezve, hogy a Bizottság kész lehet olyan intézkedéseket hozni, mint annak idején, amikor nem volt hajlandó pénzügyi támogatást nyújtani hat, magát „LMBT-mentes” övezetnek nyújtó lengyel városnak. „Az üzenet egyértelmű: ha nem tartod tiszteletben az EU demokratikus vagy egyenlőségi értékeit, akkor nem vagy jogosult pénzt felvenni a projektjeidre” – idézte az Euronews a Reuters alapján a máltai biztost, aki előrevetítette, hogy ugyanez lehet a reakció magyar esetben is. Az ugyanakkor nem világos, hogy mennyire releváns a lengyel példa a magyarra.

A Bizottságnál sokkal szókimondóbb volt két nagy EU-tagállam, Németország és Franciaország európai ügyi államtitkára, akik ott lesznek az asztal körül, amikor jövő kedden az általános ügyek tanácsa újabb, körülbelül két órásra tervezett meghallgatást tart a Magyarországgal szemben folyamatban lévő 7-ik cikk szerinti eljárás keretében. 

Michael Roth, német európai ügyi államtitkár twitteren úgy vélekedett, hogy „újabb súlyos állami diszkrimináció történt az LMBTIQ-személyek ellen”. Roth hozzátette, hogy „a törvény ellentétes mindazzal, amit közös európai értékeinknek tekintünk”. 

Francia kollégája, Clément Beaune sem csomagolta sztaniolpapírba a kritikáját. „Eddig is voltak jogállami problémák, de ez teljesen új, hogy szándékosan és közvetlenül céloznak egy adottembercsoportot, jelen esetben az LMBTIQ-közösség tagjait” – fejtette ki az államtitkár, aki szerint két megoldás lehetséges: a politikai nyomásgyakorlás egyfelől, és a sértetteknek nyújtandó közvetlen támogatás másfelől.