Ezer fős NATO-erősítés jön Magyarországra

Harccsoportot küld a NATO a keleti szárny megerősítésének jegyében Magyarországra, Bulgáriába, Romániába és Szlovákiába is – erről döntöttek szerdán Brüsszelben az Észak-atlanti Szövetség tagállamának vezetői, akik további intézkedések mellett is elkötelezték magukat a szövetség lakosságának és a terület „minden négyzetméterének” a megvédése mellett.

A NATO által korábban elfogadott védelmi tervek aktiválásával az atlanti szervezet a NATO Reagáló Erőnek nevezett 40 ezer fős kontingenst fog állomásoztatni a keleti szárnyon a balti országoktól egészen Bulgáriáig. Magyarországra nagyjából ezer fős többnemzetiségű harccsoport érkezik, amelyet török, olasz, horvát és amerikai katonák alkotnak majd. 

A NATO-csúcsot követően a G7-ek is csúcstalálkozót tartottak, amelyen új szankciók helyett most a már meglévő szankciók betartására és azok kijátszására igénybe vehető kiskapuk bezárására került a hangsúly. A 30 tagországot számoló NATO brüsszeli rendkívüli találkozója a nyugati szövetség egységét volt hivatott demonstrálni az orosz agresszió célpontjává vált Ukrajna és a vele szomszédos kelet-európai szövetségesek támogatásában.

A szövetség vezetői által elfogadott nyilatkozat szerint az orosz támadás a globális biztonságot fenyegeti, és felelőtlennek és destabilizálónak minősíti Vlagyimir Putyin orosz elnök „eszkalációs retorikáját”. 

„Együtt fogunk működni a nemzetközi közösség minden tagjával a humanitárius és nemzetközi jogok megsértéséért felelős személyek felelősségre vonásáért. A vegyi vagy biológiai fegyverek Oroszország által történő használata elfogadhatatlan lenne és súlyos következményekkel járna” – szögezik le nyilatkozatukban a NATO tagállamai. 

A szövetség felszólította Oroszországot, hogy a tűzszünet haladéktalan végrehajtása révén demonstrálja azt, hogy komolyan veszi a tárgyalásokat. A nyugati politikai és védelmi szervezet másokkal egyetemben Kínát is felszólítja a nemzetközi rend fenntartására, és arra, hogy tartózkodjon az orosz katonai erőfeszítések bármiféle támogatásától. 

A G7-ek nyilatkozatukban leszögezték, hogy készek szükség esetén további szankciós intézkedéseket meghozni és egységben cselekedni. A hét gazdaságilag legfejlettebb ország közölte, hogy készek az ukrajnai menekültek területükön való befogadására.

További lépéseket is beharangoztak az orosz energiaszállításoktól való függőségük csökkentésére, és alternatív energiaforrások beszerzésére szorosan együttműködve. „Elkötelezzük magunkat azoknak az országoknak az aktív támogatása mellett, amelyek fokozatosan meg akarják szüntetni az orosz földgáz-, kőolaj- és szénimporttól való függőségüket” – hangsúlyozzák a G7-ek.

Ennek egyik első jeleként a Joe Biden, amerikai elnök és Ursula von der Leyen, bizottsági elnök által csütörtök este kiadott közös nyilatkozat szerint a két fél egy közös munkacsoportot állít fel, amely az európaiak azonnali energiaszükségleteit lesz hivatott felmérni. Az EU LNG-kapacitásai 157 milliárd köbméter cseppfolyós gáz fogadására elégségesek, ennek jelenleg körülbelül a 80%-át használják ki jelenleg. Oroszország átlagban 155 milliárd köbméter gázt szállít az EU-ba évente, ami az uniós földgáz-import 40 százaléka. 

A NATO és a G7-es csúcsot követően csütörtök este Joe Biden vendégként részt vett az Európai Tanács ülésén, amelynek az ukrajnai helyzet megvitatása állt a középpontjában. Az EU27-ek vezetői az amerikai elnök után Volodimir Zelenszkij, ukrán elnökkel is videokonferenciát tartottak, mielőtt 27-es körben folytatták volna a helyzetértékelést. Az EU előzetesen nem készült most újabb szankciókról dönteni, bár ennek a lehetősége EU-diplomaták szerint bármikor fennáll. 

A tagállamok megosztottak abban a kérdésben, hogy teljes vagy részleges embargót fogadjanak el az orosz energiaszállításokra, miként Varsó és néhány más ország sürgetése ellenére az Ukrajna feletti légtérzárlat és egy békemissziós erő beküldése sincs napirenden.