Keresés

Rendkívüli csúcstalálkozóra kerül sor az uniós állam- és kormányfők részvételével csütörtökön és előreláthatólag péntekre is átnyúlóan Brüsszelben, amelyen a vezetők a migrációról, Ukrajnáról és az Unió gazdasági versenyképességéről tárgyalnak.

A kohéziós politikának új növekedési forrásokhoz kell hozzásegítenie azokat a jellemzően közepes jövedelemszintű régiókat, amelyek a felzárkóztatási támogatások dacára az elmúlt években stagnáltak vagy tartósan recesszióba süllyedtek. Többek között ezt húzzák alá azok a következtetések, amelyeket az általános ügyek tanácsa fogadott el csütörtökön a 8-ik kohéziós jelentésről. A regionális politikáért felelős uniós biztos reméli, hogy július végéig a tagállamok felének lesz jóváhagyott partnerségi megállapodása.

Az Ukrajnában dúló háborúra válaszul a NATO védelmi terveinek aktiválásával 40 ezer katonát vezényel a közeljövőben a szövetség keleti szárnyaira, köztük körülbelül ezret Magyarországra. Erről döntöttek az észak-atlanti szövetség tagállamainak vezetői csütörtökön Brüsszelben. Hazánkba török, olasz, horvát és amerikai katonákból álló kontingenst készül küldeni a NATO.

Az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS) működésével és a taxonómia rendelettel kapcsolatos nézeteltérések miatt az EU27-ek vezetői következtetések elfogadása nélkül zárták az energiaárakról szóló vitát az egynapos brüsszeli EU-csúcson, amelyen az Unió szankciókkal fenyegette meg Oroszországot az Ukrajna elleni esetleges agresszió esetén.

Az Európai Tanács csütörtökön kezdődő ülésén megvitatja a lengyel alkotmánybíróság közelmúltban hozott ítélete miatt kialakult helyzetet, diplomaták szerint azzal a céllal, hogy visszatereljék a párbeszéd útjára Varsót a Brüsszellel és általában az EU-val szemben létrejött állóháborúban. Az energiaár-robbanás, a járvány és a kereskedelmi politika is napirenden lesz a kétnapos ülésen.

Közel 20 évvel azután, hogy európai perspektívát ígért a Nyugat-Balkánnak, az EU a térség vezetőivel a szlovéniai Brdóban tartott csúcson sem volt képes akárcsak megközelítő időpontot kilátásba helyezni a régió országainak a csatlakozásra. Az EU27-ek informális tanácskozására rányomta bélyegét az energiaár-robbanás felett érzett aggodalom.

A homoszexualitás és a pedofília „összemosása” mellett az elmúlt hónapok magyar ügyeinek halmozott hatása miatt telt be a pohár egy sor tagállam vezetőjénél, ami az EU-csúcson egy tagország miniszterelnökének ritkaságszámba menő kérdőre vonásához vezetett. A következő hónapokban dől el, hogy egyszeri kirohanásról, vagy ennél többről van-e szó a tagállamok részéről.

Számos EU-tagállam vezetője aggodalmának adott hangot, egyesek pedig a szexuális kisebbségek jogait is érintő pedofiltörvény visszavonására sürgették az Európai Tanács csütörtöki ülésén Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, aki azzal érvelt, hogy a törvény nem a homoszexuálisokról, hanem a gyermekek védelméről szól. A holland kormányfő megkérdezte magyar kollégájától, hogy miért nem lép ki az EU-ból.

Úgy tűnik, hogy az EU-csúcsig is felér a viták kereszttüzébe került magyar pedofiltörvény kérdése, miután Charles Michel, a grémium elnöke részben saját, részben pedig tagállami kezdeményezésre a csütörtök esti csúcsvacsora napirendjére tűzte a témát.

Az EU meg fogja tiltani a légterébe való berepülést és a repülőterein a leszállást a belarusz légitársaságoknak, felkéri az uniós légitársaságokat, hogy kerüljék az ország feletti átrepülést és újabb gazdasági és személyekre szabott szankciókat is kiszab válaszul a Ryanair Athén és Vilnius között közlekedő járatának „eltérítésére” és a fedélzeten tartózkodó ellenzéki újságíró és partnere őrizetbe vételére.