Válaszlevél az Európai Bizottságnak: 15% alá csökken az egyszereplős közbeszerzések aránya
Uniós hírportálok szerint a felszólító levélben Johannes Hahn a közbeszerzési eljárásokkal, ebben is az egyszereplős közbeszerzési eljárásokkal, a mezőgazdasági földeladásokkal és az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalával (OLAF) folytatott együttműködéssel kapcsolatban jelezte aggályait.
Az Európai Bizottság jogállamisági kondicionalitási levelére Varga Judit igazságügyi miniszter a megadott határidőn belül, június 27-én elküldte a válaszát. Ebben leszögezte, hogy a magyar kormány készen áll a tárgyalásra és a megegyezésre: „A Bizottság minden kérdésére maradéktalanul és szakmai igényességgel válaszoltunk most is, annak ellenére, hogy bizonyos pontokban megalapozatlannak találtuk a brüsszeli aggályokat.” -fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy nyitott az egyenes és igényes szakmai párbeszédre.
Az igazságügyi minisztérium államtitkára, Répássy Róbert az Európai Bizottságnak küldött levél kapcsán konkrétumokról is beszélt. Mint mondta a válaszlevélben a kormány rámutat a tagállami alkotmányos hagyományok és jogrendszerek sajátosságaira, és annak figyelembevételének szükségességére. Egyben felhívta a figyelmet az uniós jog és az Európai Bíróság által előírt követelmény, a tagállamok közti egyenló bánásmód elvének tiszteletben tartására is. Répássy Róbert úgy fogalmazott, hogy a kormány 15 százalék alá csökkenti az egyszereplős közbeszerzések arányát. Az államtitkár ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy az Európai Bizottság által, az egyszereplős közbeszerzési eljárások tekintetében előírt 20% -os plafont 18 tagállam túllépi, 5 uniós országban pedig ez az arány a magyarországi értéknél is magasabb. A Parlamentben elmondott beszédében Répássy Róbert ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kormány érdekelt az alkotmányos párbeszédben.
A magyar kormány Európai Bizottságnak küldött válaszlevele kulcsfontosságú lehet a Helyreállítási Alap magyar tervének elfogadásában is. A 2020 végén, maratoni uniós csúcstalálkozón született döntés a Helyreállítási Alapról. Ebből Magyarország 2511 milliárd vissza nem térítendő támogatást és 3500 milliárd kedvezményes hitelt hívhat le. A pénzek felhasználásáról szóló tervet a kormány 2021 májusában nyújtotta be az Európai Bizottságnak.
Navracsics Tibor területfejlesztési és uniós források felhasználásáért felelős miniszter az uniós pénzek megszerzésének ügyében két hete 8 uniós biztossal egyeztetett Brüsszelben. Ahogy fogalmazott: „A Helyreállítási Alap magyar tervének elfogadásában a közbeszerzések körül gomolygó kérdések, az egyszereplős közbeszerzési eljárások, az eljárással kapcsolatos kérdések a vita tárgyai, és itt is próbálunk lépésről-lépésre előrehaladni, hogy még az idei évben aláírható legyen a megállapodás.”
Navracsics Tibor kiemelte azt is, hogy az Újjáépítési Alappal kapcsolatos tárgyalásokat nagy mértékben meghatározza, hogy a jogállamisági kondicionalitási levélre adott magyar választ „Brüsszelben mennyire találják kielégítőnek vagy hitelesnek”.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója ugyanakkor akár más forgatókönyvvel is számol. A múlt heti brüsszeli uniós csúcson a Reuters hírügynökségnek adott interjújában úgy fogalmazott, hogy a kormány szívesen fogadná, ha az EU végrehajtó testülete részletes ajánlást közölne arról, hogy Budapestnek pontosan mit kell módosítania a törvényekben ahhoz, hogy az uniós forrásokhoz megérkezzenek Magyaraországra. Orbán Balázs leszögezte azt is, hogy a magyar kormány nyitott a kompromisszumra és a lehető leghamarabb szeretne egyezségre jutni az Európai Bizottsággal.
A Reutersnek adott interjú végén azonban azt is meglebegtette, hogy a kormány felkészült arra az eshetőségre is, ha az uniós pénzek nem érkeznének meg Magyarországra. „Minden forgatókönyvre fel vagyunk készülve – ha kell, gyorsan haladunk (a megállapodás felé), de arra is felkészültünk, hogy a források nélkül kell túlélnünk” -fogalmazott Orbán Balázs. "Ez nem jó forgatókönyv számunkra, de pénzügyileg felkészültek vagyunk."-tette hozzá a miniszterelnök politikai igazgatója.