Keresés

Június 7-én, szerdán mutatta be az Európai Bizottság a 2024. évi uniós költségvetésre vonatkozó javaslatát. A javaslat 189,3 milliárd eurót irányoz elő, továbbá a már meglévő NextGenerationEU, vagyis az EU világjárvány utáni helyreállítási eszközéből vissza nem térítendő támogatások keretében kifizetésre kerülő 113 milliárd eurós összeg az, mellyel biztosan ki fog egészülni a 2024-es uniós költségvetés.

Az Európai Unió országai várhatóan ezen a héten megállapodnak arról, hogyan osszák meg a menekültek és migránsok befogadásával kapcsolatos felelősséget - közölte az EU migrációs biztosa kedden, ami áttörést jelentene az évek óta tartó elkeseredett viszályok után.

A fenntartható fejlődés nemcsak az Európai Unió egyik alapelve, hanem a von der Leyen-Bizottság számára is elsődleges politikai prioritás. Ennek ellenére a frissen közzétett, átfogó Eurostat jelentésből kiderül, hogy az EU csak kevés területen tudott átütő eredményeket felmutatni. Az elmúlt öt év alapján nem látszik miként lehetne megvalósítani a célkitűzéseket 2030-ig.

Hivatalosan a 2023. május 9-től 2024. május 8-ig terjedő időszak a készségek európai éve. A legfőbb célkitűzése a tematikus évnek, hogy fokozza az uniós vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességét, és hozzájáruljon a minőségi munkahelyteremtéshez. Az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) lesz a fő finanszírozási eszköze a következő évi vonatkozó programoknak, ami a 2021-2027-es időszakra több mint 99 milliárd eurós forrással rendelkezik.

Kedden Budapestre látogatott az Európai Bizottság költségvetési biztosa, Johannes Hahn, aki Orbán Viktor miniszterelnökkel, Varga Mihály pénzügyminiszterrel, Varga Judit igazságügyi miniszterrel és Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterrel is találkozott.

Az Európai Bizottság február 13-án, hétfőn tette közzé a "megújuló" hidrogénre vonatkozó, régóta várt szabályrendszer-javaslatát. A szabályok kidolgozása és bemutatása az uniós országok, leginkább Németország és Franciaország és az ipar intenzív lobbizása miatt csúszott éveken keresztül.

Az Európai Bizottság, majd az Európai Unió Tanácsa által még júniusban jóváhagyott lengyel helyreállítási terv (RRF) teljesítésének feltételéül szabott jogszabály-változtatások már régóta vita tárgyát képezik a lengyel kormány és az Európai Bizottság között. A Lengyelországnak járó 36 milliárd euróból 24 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 12 milliárd euró pedig kedvezményes hitel. A Bizottság a jogállamisági normák be nem tartására hivatkozott és elsősorban a bírák függetlenségének biztosítását hiányolta. Ezen kritikák feloldása érdekében mozgalmas hetet tudhat maga mögött a lengyel törvényhozás.

Szerdán mutatta be a Bizottság az Európai Unió gazdaságának jövőjét döntően meghatározható tervét A Green Deal Industrial Plan for the Net-Zero Age néven. A terv Európa jövendőbeli nettó zéró-kibocsátású iparának versenyképességét és a klímasemleges gazdaságra való gyors átállást hivatott előmozdítani. A kezdeményezés finanszírozási és szabályozási oldalról is támogatni kívánja a nettó zéró-kibocsátásra törekvő ipari tevékenységeket.

Az Európai Parlament koronavírus járvánnyal foglalkozó szakbizottsága felszólította az Európai Bizottság elnökét, hogy jelenjen meg személyesen a testület következő ülésén. A COVID bizottság elnöke, Kathleen Van Brempt úgy fogalmazott: a világjárvány idején az Európai Unió rengeteget költött a koronavírus elleni vakcinák előállítására és beszerzésére közpénzből. Ezért az Európai Parlamentnek joga van kérni a folyamatok teljes átláthatóságát, beleértve az előzetes tárgyalások részleteit.

Miközben a magyar helyreállítási tervről küszöbön áll a döntés, a 2021 és 2027 közötti kohéziós források lehívásához szükséges feltételek is kezdenek összeállni. A politikai jóváhagyás ugyanakkor elválhat a tényleges kifizetésektől, ha a magyar kormány nem felel meg az úgynevezett feljogosító feltételeknek.