Keresés

Ursula von der Leyen az évértékelő beszédében nemrég jelentette be a szubvencióellenes vizsgálatot a kínai elektromos autóipar ellen. A támogatók és a tervet ellenzők is egyetértenek abban, hogy politikai és gazdasági szempontból is nagyon kockázatos lépésre szánja el magát a Bizottság. A kérdésben, mint mindig, ott van a német-francia érdekellentét, ami nehézkessé teszi a közös uniós fellépést.

Ursula von der Leyen megtartotta évértékelő beszédét az európai parlamenti képviselők előtt Strasbourgban. Az Európai Bizottság elnöke beszédében kiemelte a testület teljesítette a 2019-ben tett vállalásainak többségét. A legfőbb célok változatlanok lesznek a ciklus utolsó évében: az európai ipar megerősítése, a bővítésére való felkészülés és Ukrajna támogatása. Érdekesség, de nem meglepetés a Kínával szemben történő gazdasági fellépés bejelentése, ahogy az is, hogy az USA lényegében szóba sem került a beszédben. Az értékelőből kitűnik a Bizottság elképzelése, miszerint egy minden eddiginél egységesebb és föderálisabb Európai Unió sokkal inkább képes érdekeinek képviseletére, versenyképességének kivívására, így az európai integráció mélyítésének útján haladnának tovább.

Az Európai Bizottság javaslatot terjesztett elő a kritikus infrastruktúrák védelmére vonatkozó tervről. Ennek célja az uniós kritikus infrastruktúrák megzavarására tett kísérletekre való reagálás koordinációjának javítása. Ezen szolgáltatások létfontosságúak a társadalmi funkciók szempontjából, emiatt a folyamatos működésüket semminek sem szabad akadályoznia az uniós belső piacon. „Az uniós polgárok és vállalkozások az alapvető szolgáltatásokat nyújtó kritikus infrastruktúrákra támaszkodnak. Ezért fokoznunk kell fellépéseinket annak érdekében, hogy javítsuk e kritikus infrastruktúrák rezilienciáját az egyre összetettebb biztonsági környezetben - nyilatkozta Ylva Johansson, az uniós belügyekért felelős biztos.

Az Európai Bizottság ügyvezető alelnökei Frans Timmermans, illetve Margrethe Vestager jelentették be elsőkként az EU-s politikai vezetők közül, hogy nem maradnak a von der Leyen-bizottság tagjai, más babérokra törnek. Közben a bolgár belpolitika is hozott változásokat, ennek következtében a bolgár biztos, Mariya Gabriel hazatért. A biztosok távozásai jelentős változásokat idéztek elő a Bizottság személyi állományában, és részben már beindították a politikai helyezkedést a jövő évi európai parlamenti választások előtt.

Az Európai Bizottság csütörtökön 159 támogatandó projektet választott ki az Erasmus+ felsőoktatási kapacitásépítési programja keretében, amely a harmadik országok felsőoktatásának korszerűsítését és minőségjavítását célozza a világ különböző régióiban. A projektekben 2500 uniós, társult és harmadik országbeli felsőoktatási intézmény vesz részt, azonban a jelentős nemzetközi mezőnyben mindössze egyetlen magyar egyetem lesz majd.

Az uniós tagállamok képviselői nem tudnak megegyezni az Európába irányuló migráció komplex kezelését célzó javaslat csomagnak az ún. válságmechanizmust tartalmazó eleméről. A vonatkozó szabályozást illetően még mindig éles a nézetkülönbség az északi, a déli és a visegrádi országok között. Az Európai Bizottság a Tunéziával kötött megállapodáshoz hasonlóan pénzügyi támogatások segítségével fékezné az illegális migrációt, viszont továbbra is kitart a legális bevándorlás szükségessége mellett. Fordulat az ügyben, hogy az olasz miniszterelnök is támogatja a bizottsági elképzelést. A huzavona következtében a tagországokat láthatóan fölöttébb megosztó téma további tárgyalása rácsúszik a 2024-es Európa Parlamenti választások kampány időszakára. E kényes kérdésekről a tagországok között folyó viták így hamarosan más, az emberi érzelmeknek sokkal tágabb teret nyitó politikai mezőt is áthatnak majd. Jó eséllyel tematizálhatják az európai választók kegyeiért folyó pártpolitikai korteskedést is. Ez pedig jelentős (vissza) hatást gyakorolhat az uniós döntéshozatalra.

Még majd egy év van hátra a jelenlegi Európai Bizottság hivatali idejének lejártáig, az Ursula von der Leyen által vezetett testületből azonban egyre több magas rangú tisztviselő jelenti be távozását idő előtt.

Egy évvel a ciklus vége és az európai választások előtt távozóban az Ursula von der Leyen vezette Bizottság két alelnöke. Komoly politikai érvágás lenne ez a Bizottság és elnöke számára is, ha ezen a befolyásos biztosok kiszállnának az európai politikából. A történések kihatással lehetnek Ursula von der Leyen terveire és újraválasztási esélyeire.

A lengyel kormány népszavazást akar kezdeményezni az ország részvételéről az EU migránsok áthelyezését célzó keretrendszeréről. A szavazásra valószínűleg az őszi parlamenti választásokkal egy időben kerülne sor - erősítette meg hétfőn Mateusz Morawiecki konzervatív miniszterelnök.

Június 7-én, szerdán mutatta be az Európai Bizottság a 2024. évi uniós költségvetésre vonatkozó javaslatát. A javaslat 189,3 milliárd eurót irányoz elő, továbbá a már meglévő NextGenerationEU, vagyis az EU világjárvány utáni helyreállítási eszközéből vissza nem térítendő támogatások keretében kifizetésre kerülő 113 milliárd eurós összeg az, mellyel biztosan ki fog egészülni a 2024-es uniós költségvetés.