Véglegesek az EU zöld célszámai
A héten elfogadásra került a Fit for 55 - uniós zöldátállási terv jogalkotási csomagjának két utolsó pillére. Az utolsóként elfogadott két pillér egyike az megújulóenergia-irányelv, valamint a ReFuelEU Aviation rendelet, azaz a légiközlekedés üzemanyagaira vonatkozó új szabályrendszer.
Ursula von der Leyen érthetően optimistán nyilatkozott. „Az Európai Zöld Megállapodás meghozza a CO²-kibocsátás csökkentéséhez szükséges változásokat. Mindezt úgy teszi, hogy közben szem előtt tartja polgáraink érdekeit, és lehetőségeket biztosít európai ipar számára. Az jogszabály fontos jelzés Európa és globális partnereink számára, hogy a zöld átmenet lehetséges, és Európa teljesíti ígéreteit - mondta az Európai Bizottság elnöke.”
Fit for 55 – Az uniós zöldátállási terv
2021. július 14-én az Európai Bizottság elfogadta az "Fit for 55" elnevezésű jogalkotási javaslatcsomagot az európai zöld megállapodás részeként, amelynek célja, hogy megerősítse az EU globális klímavezető szerepét. A csomag célja a meglévő jogszabályok korszerűsítése az EU 2030-ra kitűzött éghajlati céljával összhangban, valamint olyan új szakpolitikai intézkedések bevezetése, amelyek elősegítik a gazdaságban, a társadalomban és az iparban szükséges átalakító változásokat, hogy 2050-re az EU elérje az éghajlat-semlegességet, és ennek támogatására 2030-ig legalább 55%-kal csökkentse a nettó kibocsátást (1990-hez képest).
Megújulóenergia-irányelv
Az említett irányelv 4 fő területre, illetve ezen területeken kivitelezendő projektek engedélyezési eljárásának felgyorsítására összpontosít. Ezen területek a közlekedés, az ipar, az épületeket érintő energetikai kérdések és végül a bioenergia.
Ami a közlekedést illeti, a tagállamoknak lehetőségük lesz választani a megújuló energiaforrások felhasználásából származó üvegházhatású gázok intenzitásának 2030-ig történő 14,5%-os csökkentésére vonatkozó kötelező célkitűzés vagy a megújuló energiaforrások legalább 29%-os arányának a közlekedési ágazat végső energiafogyasztásán belüli 2030-ig történő kötelező részarányának teljesítése között. Az új szabályok a közlekedési ágazatba szállított megújuló energiaforrások részarányában a fejlett bioüzemanyagokra és a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagokra vonatkozóan 5,5%-os kötelező kombinált részcélt állapítanak meg. E célkitűzésen belül a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok részaránya a közlekedési ágazatba szállított megújuló energiaforrásokból származó energiaforrásokból 2030-ra legalább 1%-ot kell, hogy kitegyen.
Az iparra vonatkozóan az irányelv kimondja, hogy az iparnak évente 1,6%-kal kell növelnie a megújuló energia felhasználását. A tagállamok megállapodtak abban, hogy 2030-ig az iparban felhasznált hidrogén 42%-ának, 2035-ig pedig 60%-ának nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagokból (Renewable Fuel of Non Biological Origin) kell származnia. A tagállamoknak lehetőségük lesz arra, hogy az RFNBO-k hozzájárulását az ipari felhasználásban 20%-kal csökkentsék két feltétel mellett: ha a tagállamok nemzeti hozzájárulása a kötelező érvényű általános uniós célkitűzéshez megfelel az elvárt hozzájárulásuknak, vagy ha a fosszilis tüzelőanyagokból származó hidrogénnek a tagállamban felhasznált aránya 2030-ban nem haladja meg a 23%-ot, 2035-ben pedig a 20%-ot.
Az újonnan elfogadott irányelv fontos része, melyet a lakosság közvetlen módon is jelentős mértékben érezni fog, az az épületekre vonatkozó távfűtés és távhűtés. Az új szabályok 2030-ra legalább 49%-os megújulóenergia-arányt határoznak meg indikatív célként. A fűtésre és hűtésre vonatkozó megújulóenergia-célkitűzések fokozatosan emelkednek, 2026-ig nemzeti szinten évente 0,8%-os, 2026 és 2030 között pedig 1,1%-os kötelező növekedéssel. A valamennyi tagállamra alkalmazandó minimális éves átlagos arányt további, kifejezetten az egyes tagállamokra kiszámított irányadó növekedések egészítik ki.
A bioenergia tekintetében az irányelv megerősíti a biomassza energetikai célú felhasználására vonatkozó fenntarthatósági kritériumokat, hogy csökkentse a nem fenntartható bioenergia-termelés kockázatát. Az elfogadott irányelv szerint a tagállamok biztosítani fogják a kaszkádelv alkalmazását, a támogatási rendszerekre összpontosítva és a nemzeti sajátosságokat kellően figyelembe véve. A kaszkád rendszer lényege, hogy a nagyobb és pontosabb fűtési teljesítmény elérése céljából, több készüléket párhuzamosan kapcsolunk. Ez gazdaságosabb üzemeltetést eredményez, mintha egy nagyteljesítményű berendezéssel oldanánk meg a létesítmény fűtését, hűtését és melegvíz-ellátását.
ReFuelEU Aviation
A RefuelEU légiközlekedési kezdeményezés fő célkitűzése lényegretörtően, hogy a fosszilis kerozinnál alacsonyabb CO2-kibocsátású, fenntartható repülőgép-üzemanyagok (SAF) iránti keresletet és kínálatot növelje, miközben egyenlő versenyfeltételeket biztosít az EU légiközlekedési piacán.
Következő lépések
A megújulóenergia-irányelvet már hivatalosan elfogadták, így az már kihirdetésre került az EU Hivatalos Lapjában, és az ezt követő 20. napon hatályba lép. Az irányelv hatályba lépésétől számítva 18 hónap áll a tagállamok rendelkezésére ahhoz, hogy átültessék az irányelv rendelkezéseit nemzeti jogrendszerükbe.
Ami a ReFuelEU Aviation új rendeletet illeti, a következő hetekben kerül kihirdetésre az EU Hivatalos Lapjában, majd a kihirdetést követő huszadik napon lép hatályba. A rendeletet 2024. január 1-jétől kell alkalmazni. A 4., az 5., a 6., a 8. és a 10. cikket azonban 2025. január 1-jétől kell alkalmazni.