Search
Close

Várhelyi Olivér: Hitelességi kérdés volt az EU számára a csatlakozási tárgyalások megindítása Albániával és Észak-Macedóniával

Brüsszel, 2022. július 20.
Kedden Edi Rama albán- és Dimitar Kovecevski észak-macedón miniszterelnökkel tartott közös brüsszeli sajtótájékoztatón jelentette be Ursula von der Leyen, hogy megindultak az uniós csatlakozási tárgyalások Albániával és Észak-Macedóniával.

A politikai nyilatkozat után azonnal meg is kezdődtek az első szakpolitikai egyeztetések a két nyugat-balkáni miniszterelnök, valamint Várhelyi Olivér szomszédság és bővítéspolitikai biztos részvételével. A következő hónapokban több ezer oldalas jogi anyagot is át kell tekinteni a két ország átvilágítása során, amellyel a Bizottság elnökének nyilatkozata szerint „nagyon gyorsan fognak haladni.” 

Ami a sebességet illeti, van mit bepótolnia a Bizottságnak. Észak-Macedónia 2005, Albánia pedig 2014 óta volt tagjelölt. A 2019 októberi uniós csúcson már napirenden volt a szükséges kritériumokat teljesítő két nyugat-balkáni országgal a csatlakozási tárgyalások megindítása, a folyamat azonban elsősorban Franciaország vétója miatt elakadt.  

Az utóbbi két évben pedig Bulgária bojkottja akasztotta meg a folyamatot. A szófiai kormány etnikai kisebbségi és nyelvi jogok miatt blokkolta az észak-macedónok társulását. És mivel az Európai Unió együtt kezelte Észak-Macedónia csatlakozását Albániával, Tirana csatalakozási folyamata is elakadt. 

A június végén Brüsszelben megrendezett, Nyugat-Balkán-EU csúcstalálkozón sem sikerült előrelépést elérnie a két nyugat-balkáni országnak. Távozóban Edi Rama albán miniszterelnök a brüsszeli diplomáciában meglehetősen szokatlan szavakkal „kuplerájnak” nevezte az Európai Uniót. Közvetlenül az eredménytelen tanácskozás után NATO csúcs kezdődött Madridban, ahol Emmanuel Macron francia elnök kompromisszumos javaslattal állt elő a bolgár vétó feloldására. Ez Észak-Macedóniának a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez feltételként támasztotta az országban élő bolgárok jogainak alkotmányos garanciáját. A fél éves elnöksége utolsó óráiban javasolt francia kompromisszumot Észak-Macedónia első olvasatban elfogadhatatlannak tartotta, majd napokkal később – konzultálva koalíciós partnereivel- Dimitar Kovacevski észak-macedón vezető elfogadta.  

Mindeközben a bolgár parlament túllépett az észak-macedón ügyben, évek óta tartó belpolitikai ellentéten. Június végén többségi szavazással zöld jelzést adott a bolgár kormánynak arra, hogy feloldja korábbi, Skopje-ellenes vétóját. Az EU Monitor több forrásból úgy értesült, hogy a szófiai parlamentben Boyko Boriszov-nak, a konzervatív GERB párt elnökének, korábbi miniszterelnöknek volt meghatározó szerepe a patthelyzet feloldásában. 

Várhelyi Olivér uniós szomszédság-és bővítéspolitikáért felelős biztos szerint a bolgár vétó megmutatta, hogy a Nyugat-Balkán csatlakozásának ügye milyen komoly problémákat foglal magában." Nem arról van szó, hogy ez egy technikai folyamat, hanem sokkal inkább politikai folyamat. Abban egyet értek, hogy talán túl sokat kellett várni erre a döntésre, de most előre kell nézni és azt látom, hogy- látva az ügyben a június Európai Tanács vitáit is- hogy igenis van készség az Európai Unióban arra, hogy felgyorsítsuk ezeket a folyamatokat. Ezért volt hitelességi kérdés az, hogy ezt a döntést az Európai Uniónak meg kell hoznia.” 

A magyar biztos szerint egyébként az Albániával és Észak-Macedóniával megkezdett csatlakozási tárgyalások az egész nyugat-balkáni integrációnak lökést adhat. Várhelyi Olivér mandátuma elején egyébként új metodológiát dolgozott ki, hogy a 2019 októberében, a francia ellenállás miatt elutasított albán és észak-macedón csatlakozási folyamatot kimozdítsa a holtpontról. A magyar biztos metodológiáját a tagállamok 2020 elején elfogadták, a csatlakozási folyamat további lépései már az ebben rögzített jogok és kötelezettségek alapján indultak újra. 

Ursula von der Leyen és Várhelyi Olivér is úgy fogalmazott a két nyugat-balkáni ország csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről, hogy a továbbiakban lendületet kaphatnak az Európai Unió és Albánia, ill. Észak-Macedónia között a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok. Uniós tagjelöltségért tárgyaló országokként új üzleti lehetőségek nyílhatnak meg a régióban, amelyek  munkahelyeket és pozitív gazdasági környezetet teremthetnek a Nyugat-Balkánon.