Novemberben véglegesíthetik a magyar partnerségi megállapodást

Brüsszel határozottan bízik abban, hogy legkésőbb novemberben mind a 27 uniós tagállammal megegyezés jön létre a 2021 és 2027-es kohéziós politika céljait és eszközeit rögzítő stratégiai dokumentumról, a partnerségi megállapodásról. Ezt a Bizottság képviselője mondta az Európai Parlament regionális politikai szakbizottsága előtt a fejlesztési politika végrehajtásának állásáról. 

Az előadásból kiderült, hogy eddig 23 tagállam partnerségi megállapodását fogadta el az Európai Bizottság. A testület várakozásai szerint a négy fennmaradó országgal – Magyarországgal, Spanyolországgal, Belgiummal és Luxemburggal – legkésőbb novemberben aláírhatják a dokumentumot, amely a 2021 és 2027 közötti fejlesztési politika céljait, azok elérésének mikéntjét rögzítik, továbbá azt, hogy a tagállamok milyen alapból mekkora összegű támogatáshoz jutnak.

A forrásfelhasználás megkezdéséhez ugyanakkor még jóvá kell hagyni a tagállamok által benyújtott operatív programokat (Magyarország esetében 7 darab OP-t). Ennek ugyancsak meg kell történnie legkésőbb az év végéig, ellenkező esetben a tagállamok a még nem jóváhagyott operatív programok pénzügyi keretének arányos részét, egyhatodát elbukhatják.

A Bizottság mostanáig 129 operatív programot hagyott jóvá, ez az összes program több mint 40 százaléka. A kormányok által benyújtott további 142 program még jóváhagyásra, míg a teljes létszám 10 százaléka még végleges benyújtásra vár. A testület képviselője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a még nem benyújtott operatív programokra is rálátásuk van, miután több hullámban is egyeztettek a tagállamokkal. 

Az eddig a Bizottság által jóváhagyott operatív programok a 2021 és 2027 közötti kohéziós politikai keret 36%-át, 131 milliárd eurót fednek le. 

Brüsszel egyébként a szokásosnál is hat hónappal korábban, még 2019 tavaszán megkezdte az egyeztetéseket a kormányokkal a következő generációs kohéziós politikai programokról, tehát még jóval a kohéziós büdzsét is magába foglaló többéves keretköltségvetés (MFF) elfogadása előtt. 

Előbb a Covid, majd azt követően az ukrajnai háború azonban elterelte a figyelmet és lassította a munkát – ismerte el a Bizottság képviselője, emlékeztetve arra, hogy a tagállamok figyelmüket inkább a koronaválságra válaszul létrehozott helyreállítási alap felhasználására összpontosították. „Mostanra újra sínre kerültek a dolgok” – tette hozzá a tisztviselő, elismerve ugyanakkor azt, hogy az eredeti tervek szerint már 2021- januárjában, azaz, két éve meg kellett volna kezdeni a programok végrehajtását.