Brüsszeli átigazolási körkép

Brüsszel, 2023. szeptember 5.

Az Európai Bizottság ügyvezető alelnökei Frans Timmermans, illetve Margrethe Vestager jelentették be elsőkként az EU-s politikai vezetők közül, hogy nem maradnak a von der Leyen-bizottság tagjai, más babérokra törnek. Közben a bolgár belpolitika is hozott változásokat, ennek következtében a bolgár biztos, Mariya Gabriel hazatért. A biztosok távozásai jelentős változásokat idéztek elő a Bizottság személyi állományában, és részben már beindították a politikai helyezkedést a jövő évi európai parlamenti választások előtt.

Klímaügyi biztos

Frans Timmermans kétségkívül az egyik legnagyobb befolyással bíró uniós biztosként működött politikai viszonylatban sok évig. A volt holland külügyminiszter már a Jean-Claude Juncker által vezetett bizottságban is jelentős tisztséget töltött be, nevezetesen első alelnökként működött 2014-2019 között. A von der Leyen-bizottságban az egyik prioritást élvező portfoliót tudhatta magáénak, az éghajlatváltozást érintő kérdésekért, valamint az európai zöld megállapodásért felelt.

Frans Timmermans júliusban jelentette be, hogy a novemberi hollandiai választásokon a szocialisták és a zöldek közös jelöltjeként indul a választásokon, ami az Európai Bizottságból való távozását jelentette. Az előrehozott választásokat azt követően írták ki, hogy Mark Rutte, a hosszú ideje hivatalban lévő holland miniszterelnök július elején bejelentette, hogy kormánya összeomlását követően távozik a politikából.

A távozó holland biztos helyét a szlovák biztos, Maroš Šefčovič veszi át. Šefčovičot Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke bízta meg az ügyvezető alelnöki pozícióval. A balközép szociáldemokratákhoz tartozó Šefčovič az EU éghajlat-politikája szempontjából nehéz pillanatban kerül ebbe a pozícióba, hiszen mostanában a Bizottság egyre többször fut bele éles tagállami szembeállásba zöld kérdéseket illetően. Fontos kiemelni, hogy Maroš Šefčovičot nem először kérik fel arra, hogy politikailag kényes szerepkörbe lépjen. Az Egyesült Királyság EU-ból való hivatalos kilépését követő hetekben von der Leyen őt bízta meg a Londonhoz fűződő kapcsolatok irányításával.

Versenyjogért felelős biztos

Margrethe Vestager már 2014 óta a testület tagja volt. Az első időszakban a versenyjogi biztosi pozíció feladatait látta el, 2019-tő kezdve volt az Európai Bizottság egyik ügyvezető alelnöke. Kedden az Európai Bizottság arról tájékoztatott, hogy a dán biztos ideiglenesen felfüggesztette munkáját a testületben annak érdekében, hogy felkészüljön az Európai Beruházási Bank elnöki posztjáért folyó kampányra.

Ursula von der Leyen eleget tett a biztos kérésének, és fizetés nélküli szabadságot biztosít számára, de hangsúlyozza, hogy ezen időszak alatt az európai uniós szerződések idevágó kitételeit és az Európai Bizottság tagjaira vonatkozó magatartási kódex rendelkezéseit továbbra is alkalmazni kell.

Az Európai Bizottság elnöke úgy határozott, hogy a Vestager biztos feladatai közé tartozó, a digitális korra felkészült Európáért felelős tárca irányításával és koordinálásával Vera Jourová alelnököt, a versenypolitikai portfólióval pedig Didier Reynderst bízza meg.

Von der Leyen arról is döntött, hogy az innovációért és kutatásért felelős tárcát ideiglenesen a görög Margaritis Schinas alelnökre ruházta, mindaddig, amíg a korábbi, májusban lemondott bolgár biztos, Mariya Gabriel helyére új bizottsági tagot nem neveznek ki.

Ez ügyben a legújabb fejlemény, hogy az Európai Parlament szakbizottságai kedden hallgatták meg a bolgár Iliana Ivanovát, aki eddig az Európai Számvevőszéknél töltött be pozíciót. Ha minden a papírforma szerint alakul, akkor még szeptember folyamán szavazhatnak a kinevezéséről.

Az Európai Bizottság elnöke

Az európai vezetők körében jelentős a támogatottsága annak, hogy a jövő évtől Ursula von der Leyen újabb mandátumot töltsön ki az Európai Bizottság elnökeként. A Bizottság elnökének vannak kritikusai, akik között a magyar kormányfő is megtalálható. A napokban Orbán Viktor kormányfő politikai igazgatója, Orbán Balázs elégedetlenségét fejezte ki Von der Leyen vezetésével kapcsolatban. Azzal vádolta, hogy a tagállamokkal való konzultáció nélkül követi saját agendáját, különösen a geopolitikai kérdésekben. A politikus jelezte, hogy Magyarország támogatása a Ursula von der Leyennek már nem magától értetődő.

Jóllehet, uniós vezetők körében jelentős von der Leyen támogatottsága, ugyanakkor brüsszeli belső körök szerint a francia Thierry Breton, belső piacért felelős biztos rendelkezhet kellő mennyiségű támogatóval és ambícióval arra, hogy kihívója legyen a volt német védelmi miniszternek. Brüsszeli források szerint Breton jelentős hatalmat szerzett a Berlaymont épületben a biztosok körében, és a COVID vakcináktól kezdve az ukrán háborús erőfeszítésekhez szükséges tüzérségi lövedékeken át az uniós digitális szabályok betartatásáig mindenre rányomta a névjegyét. Breton alapvetően Emmanuel Macron, francia elnök embere, ebből kifolyólag meglehetősen egyértelmű Európa képpel rendelkezik, miszerint Európa prosperitása szempontjából elengedhetetlen a stratégiai autonómia kivívása. Ezt példázza többek között az is, hogy befolyását felhasználva akadályozta meg az amerikai közgazdász Fiona Scott Morton kinevezését, mint az Európai Bizottság versenyjogi főközgazdásza.

Az szinte bizonyos, hogy hektikus hónapok előtt állunk, egyelőre az látszik, hogy nincs lefutva semmi, ami a következő Bizottság elnökének személyét illeti. Mindenesetre Ursula von der Leyen szeptember 13-án tartja meg évértékelő beszédét, amiben kirajzolódhatnak a jövővel kapcsolatos elképzelései.