Épül az EU közös védelmi ipara
A hét elején összeültek a Weimari háromszög külügyminiszterei, hogy megerősítsék szövetségüket és irányt mutassanak Európa önálló biztonság képességének kiépítésében. A találkozó lényegisége meglehetősen összecseng az Emmanuel Macron által támogatott európai stratégiai autonómia kezdeményezéssel, amely Európát, mint egységes katonai és külpolitikai aktorként fogalmaz meg, ilyen módon közel paritásba kerülve a nemzetközi kapcsolatok globális hatalmi tényezőivel, az Amerikai Egyesült Államokkal, az Orosz Föderációval, valamint a Kínai Népköztársasággal.
A találkozó annál is inkább jelzésértékű, miszerint Donald Trump esetleges megválasztása esetén felmerülhet, hogy az USA védelmi képességeinek ernyőjét elvenné Európa feje felől, valamint arra sincs garancia, hogy a Vlagyimir Putyin vezette Oroszország milyen további területszerző ambíciókkal rendelkezik Európa-szerte. Többek között ezen szcenáriókból kiindulva a Weimari háromszög célja túl azon, hogy fokozzák a háromoldalú biztonsági együttműködést, cél az is, hogy Európa ne essen az USA és Oroszország hatalmi rádiuszai közé, tehát a célok között szerepel Európa önálló hatalmi tényezővé emelése. Fontos kiemelni, hogy nem cél a transzatlanti kapcsolatok leépítése, de be kell látni, az Atlanti-óceán két partjának érdekei nem mindig fedik egymást.
Nagy fontosság bír az önálló európai ellenálló képesség és védelmi képességek megerősítése, valamint az európai védelmi ipar termelési kapacitásának növelése. A Weimariak felszólították a jövőbeli európai védelmi ipari stratégiát (EDIS), hogy javasoljon intézkedéseket az EU általános védelmi felkészültségének növelésére, és minden megfelelő európai eszközt - beleértve az újakat is - fel fognak használni a védelmi technológiai és ipari bázis további megerősítésére, az innováció előmozdítására és a termelési kapacitások növelésére mind az EU-ban, mind az Európai Gazdasági Térségben.
Moldova és Ukrajna uniós csatlakozási folyamatának támogatása érdekében fokozni fogják a háromoldalú kezdeményezéseket, amelyek elősegítik a francia, német és lengyel demokratikus, nem kormányzati szereplők együttműködését Moldovával és Ukrajnával. Továbbra is támogatni fogják a hat nyugat-balkáni ország uniós útját, többek között a berlini folyamaton keresztül.
Ami az aktuális magyar vonatkozásokat illeti, Afrika tekintetében is kiadtak egy állásfoglalást, melyben a Száhel-övezettel foglalkozik a Weimari háromszög. Ez a csádi katonai missziónk szempontjából érdemel sorokat. A Weimari külügyminiszterek abban állapodtak meg, hogy a politikailag stabil és biztonságos Száhel-övezet hosszú távú európai érdek. Megerősítették, hogy határozottan támogatják az Afrikai Unió és az ECOWAS erőfeszítéseit az alkotmányellenes rendszerváltás elleni küzdelemben. Mély aggodalmukat fejezték ki a jogállamiság hanyatlása és az emberi jogok megsértésének növekedése miatt a Száhel-övezetben, ami aláássa a béke és stabilitás érdekében tett regionális és nemzetközi erőfeszítéseket. A Száhel-övezetben élő emberek mellett állnak, többek között a humanitárius segítségnyújtás, a civil társadalmak támogatása és az erőszakos szélsőségekkel szembeni ellenálló képességet erősítő projektek révén. Készek tovább erősíteni az uniós és a kétoldalú együttműködést a nyugat-afrikai part menti államokkal a terrorizmus és a szervezett bűnözés továbbterjedésének megakadályozása érdekében. E tekintetben kulcsfontosságúak a biztonsági és polgári intézkedéseket ötvöző integrált megközelítések.
A rendkívül amerika-barát Lengyelország, a protekcionista Franciaország, valamint Európa gazdasági motorját jelentő Németország hármas szövetsége közelebb hozhatja az Európai Unió országait egymáshoz, és példaként szolgálhat a sikeres közös fellépésre.
Ursula von der Leyen is hasonló tervvel készül
Ursula von der Leyen, ha a következő ciklusra is elnyeri az Európai Bizottság elnöki tisztségét valószínűleg létrehozhatja az európai védelmi biztosi pozíciót. A pozíció létrehozásának megalapozottságát az adja, hogy egyre jelentősebb mértékben működnek együtt az uniós tagállamok a védelmi iparban, amihez nyilván növekvő pénzügyi források kapcsolódnak, így felügyeletet is szükséges lenne hozzákapcsolni a területhez.
Brüsszeli értesülések szerint a jövőbeli pozíció betöltésére két politikusnak lehet esélye. Az egyik a lengyel külügyminiszter, Radosław Sikorski a másik pedig Észtország miniszterelnöke, Kaja Kallas.
Az összevont védelemiparról biztosan hosszas viták várhatók Európában, hiszen az egyik legfontosabb nemzeti hatáskörről van szó. Egyik tagállam sem szívesen adja ki a kézéből a nemzeti védelem kérdését, annak ellenére, hogy rengeteg együttműködés van jelenleg is ebben a szektorban. A legélesebb viták a felelősségi körök meghatározása körül folyhatnak majd, hiszen a mostani rendszerben a nemzetállamokon kívül a Bizottságnak, a külügyi főképviselőnek és a Tanácsnak is van beleszólása az ágazatban történő eseményekbe. A tervezet ezen hatásköröket szervezné egy biztosi felelősségi körébe.