Keresés

Németország és Lengyelország, az Európai Unió legnagyobb nettó befizetője és legnagyobb kedvezményezettje, összefogtak a kohéziós politika jövőjének alakításában. Céljuk az alapok szorosabb összekapcsolása a reformokkal és a jogállamisági feltételekkel, miközben fenntartanák a régiók központi szerepét. Az új irányvonalat egy informális állásfoglalásban vázolták fel, melyet további négy tagállam is támogatott.

A június 6-9 között rendezett európai parlamenti választáson az uniós választópolgárok megszavazzák a következő ötéves ciklusra felálló 720 fős testületet. A tagállamok népességükkel arányosítva eltérő számú képviselőt delegálnak az Európai Parlamentbe, tehát egyrészről a súlyuk meghatározza befolyásukat. Másrészről, viszont alapvetően minden tagállamban egyfajta „népszavazásnak”, illetve „pontos közvélemény-kutatásnak” számít a választás, így belpolitikai szempontból is kiemelt jelentőséggel bír. Nézzük meg e két kritérium metszetében, mely tagállamokban lesz sorsdöntő a szavazás.

Franciaország, Lengyelország és Németország közös erőfeszítéssel szeretné elérni Európa védelmi képességeinek megerősítését. Ursula von der Leyen is hasonló módon gondolkodik, ha újabb öt évre elnyeri a Bizottság elnöki tisztségét, akkor létrehozza a védelmi biztosi pozíciót. Sőt, az új tisztségre már jelöltek is vannak.

A lengyel kormány népszavazást akar kezdeményezni az ország részvételéről az EU migránsok áthelyezését célzó keretrendszeréről. A szavazásra valószínűleg az őszi parlamenti választásokkal egy időben kerülne sor - erősítette meg hétfőn Mateusz Morawiecki konzervatív miniszterelnök.

Lengyelország egy, az Európai Bíróságnál történő fellebbezéssel igyekszik a belső égésű motorok fokozatos kivezetésére vonatkozó és egyéb éghajlatvédelmi törvényekbe foglalt uniós döntésekkel szemben fellépni - közölte Anna Moskwa lengyel klímavédelmi miniszter.

Az Európai Bizottság, majd az Európai Unió Tanácsa által még júniusban jóváhagyott lengyel helyreállítási terv (RRF) teljesítésének feltételéül szabott jogszabály-változtatások már régóta vita tárgyát képezik a lengyel kormány és az Európai Bizottság között. A Lengyelországnak járó 36 milliárd euróból 24 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 12 milliárd euró pedig kedvezményes hitel. A Bizottság a jogállamisági normák be nem tartására hivatkozott és elsősorban a bírák függetlenségének biztosítását hiányolta. Ezen kritikák feloldása érdekében mozgalmas hetet tudhat maga mögött a lengyel törvényhozás.

Az uniós nagykövetek hétfőn éjjel jutottak elvi egyetértésre arról a gazdasági csomagról, amelynek négy eleme volt: a magyar helyreállítási terv elfogadása, a jogállamisági-feltételességi eljárás keretében a magyar felzárkóztatási pénzek csökkentett mértékű felfüggesztése, a 15%-os globális minimumadó ügye és az Ukrajnának nyújtandó közös, 18 milliárd eurós hitelfelvétel.

Három liberális képviselő, köztük a holland Sophie in’t Veld és a belga Guy Verhofstad bizalmatlansági indítványt kezdeményezett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ellen a rendhagyóan, piros betűs ünnepnapon, Pünkösd hétfőn kezdődött strasbourgi plenáris ülésen.

Napi egymillió eurós pénzbírságot szabott ki szerdán az Európai Bíróság elnök-helyettese Lengyelországra a legfelső bíróság fegyelmi tanácsát felfüggesztő előzetes döntésének végre nem hajtása miatt. A lengyel kormányfő néhány napja az EP előtt közölte, hogy Varsó eltörli az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztető testületet.