Search
Close

Forgatókönyvek az EP-választások utáni koalícióalkotásra

Brüsszel, 2024. május 8.
Az elmúlt időszak bejelentései alapján Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke is nyitott lenne az egymással való együttműködésre a következő európai parlamenti ciklusban. Az előzetes politikai helyezkedést alátámasztják a közvélemény-kutatások, amik alapján két út létezik jelenleg a többséghez a következő ciklusban. A választási forgatókönyvek alapján valószínűsíthető, hogy a kulcsszereplők Emmanuel Macron és a lehetséges “királycsináló” liberálisok lehetnek, valamint érdemes lesz figyelmet szentelni a szocialisták és a konzervatívok külön meccsének is.

A kézenfekvő lehetőség: EPP-S&D-Renew 

A júniusi választások után az Európai Néppárt (EPP), az Európai Szocialisták (S&D) és a liberálisok (Renew Europe) informális nagykoalíciójának jelenleg 405-406 mandátumot jósolnak, ami meggyőzően túlszárnyalja a szükséges 361 helyes feles többséget. Tehát egyértelmű, hogy a koalíció elég képviselői hellyel rendelkezne a következő Európai Bizottság elnökének jóváhagyásához is.  

Egészen lefutottnak tűnhet a mérkőzés, azonban az európai közvélemény alakulása és a szocialisták gyengélkedése - ami a német kormány gyengeségének és a spanyol kormány botladozásának köszönhető, hiszen ők a meghatározó szereplők - olyan politikai mozgásokat idézhet elő, mely alapján a szocialisták kiszorulhatnak a döntéshozatal legfelső szintjéről. 

Bizonytalan alapokra épülő új koalíció 

Az elmúlt időszakban egyértelműen közeledett az EPP és az ECR álláspontja. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a  Spitzenkandidat-ok maastrichti vitáján egyértelmű jelét adta annak, hogy hajlandó együttműködni az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportjával. Felszólalásában von der Leyen világossá tette, hogy nem fog együttműködni a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia (ID) képviselőcsoporttal.  

Ezzel párhuzamosan Giorgia Meloni olasz kormányfő új koalíciót ajánlott az Európai Néppártnak. Az a terve, hogy a jobboldali pártok vezetésével, a szocialisták, a baloldaliak és a zöldek nélkül hozzák létre a többséghez szükséges együttműködést az Európai Parlamentben. Az olasz miniszterelnök a Néppártot és a Konzervatívokat tekinti a két fő tengelynek.  

Elképzelését Nicola Procaccini, a Meloni vezette párt EP-képviselője magyarázta el, miszerint az EPP és az ECR együttműködése mellett a jobboldali táborhoz tartozó Identitás és Demokrácia néhány tagja, valamint a liberális Renew Europe egyes pártjai adhatják ki majd azt a teljes létszámot, amely a többség eléréséhez szükséges a következő ciklusban. 

Egy esetleges jobbközép-liberális-konzervatív koalíciónak a közvélemény-kutatások szerint már hibahatáron mozog az összetett támogatottsága (349-352 képviselői hely) ahhoz, hogy közösen jóvá tudják hagyni a tagállamok vezetői által javasolt személyt. Azonban a szavazások során érdemes kalkulálni a tartózkodókkal és a frakció fegyelmet elutasító képviselőkkel, így a mostani méréseknél erősebb támogatás kellene szerezniük a választásokon ahhoz, hogy érdemes legyen számolni ezzel a lehetőséggel. Ráadásul a nyilatkozatokból egyértelműen kirajzolódnak azok a törésvonalak, amelyek az EPP és az ECR koalíció alkotási terveit ma még akadályozzák. 

A bizonytalanságot az új szövetség körül erősen fokozza, hogy a liberális Renew Europe elzárkózott Ursula von der Leyen bizottsági elnök újraválasztása elől, ha a választások után úgy dönt, hogy együttműködik a jobboldali ECR párttal. 

Valérie Hayer, a liberális Renew Europe képviselőcsoport elnöke kijelentette, az EPP-vel ellentétben ő szélsőjobboldalinak tartja Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt. "Nem tudom, hogy ő (von der Leyen) lesz-e az Európai Bizottság élére a jelölt, de volt alkalmam elmondani neki, hogy ha ő lesz az, akkor nem lehet kapcsolat, nem lehet tárgyalás az ECR-ral" - nyilatkozta a francia politikus. 

Kiszorulhatnak a szocialisták 

Amennyiben a jelenleg az olasz miniszterelnök által vizionált szövetség megalakul, az az európai szocialistákra nézve erősen negatív következményekkel járna. Ebből következett az a várható reakció, hogy az Európai Szocialisták Pártja kijelentette, nem fog együttműködni az általuk szélsőjobboldalinak tartott erőkkel a következő Európai Parlamentben.  

A szocialisták most megpróbálnak nyomást gyakorolni az Európai Néppártra, hogy írjon alá egy nyilatkozatot, amely kizárja a szocialisták által szélsőjobboldalinak tartott frakciókkal való együttműködést. 

A feljebb említettek mellett érdemes figyelmet szentelni a szociálisták (S&D) és a konzervatívok (ECR) külön meccsének. A nap végén ezen két pártcsalád közötti mandátumszám döntheti el, hogy az EPP kivel alakítja meg a többséghez szükséges koalícióját. Található némi játék a rendszerben, ugyanis sem az S&D, sem az ECR nem önmagában értelmezendő, ugyanis a politikai spektrum kétoldaláról érkezhetnek még további szövetségesek a koalícióba. Újabb csavart jelent, hogy az EP választásokat követő politikai helyzetben vélhetően nem lesz mindent elsöprő a frakciófegyelem sem, ilyen módon arra is számottevő esély mutatkozik, hogy lesznek pártok, amelyek kiszavaznak a pártcsaládjuk döntéséből.  

Lehetséges királycsinálók: Emmanuel Macron és a Renew 

Mindkét forgatókönyv esetében található egy közös pont: a Renew, amelyben döntő szava van az Emmanuel Macron vezette legerősebb politikai pártnak. Ebben a helyzetben attól függetlenül kényelmes pozícióban lehet a francia elnök, hogy a mérések szerint a liberálisok az egyik legnagyobb vesztesei lesznek a választásoknak. Macron még így is “királycsináló” lehet az Európai Bizottság következő elnökének kiválasztásánál és az EP többség kialakításánál is. A politikai játszmában nem véletlenül “dobta be” Emmanuel Macron Mario Draghi, volt olasz miniszterelnök nevét, mint a következő Bizottság lehetséges vezetőjét. Ezzel a sakkhúzással politikai lépéskényszerbe hozva Ursula von der Leyent és Giorgia Melonit, de a szocialistákat is.