Keresés

Az Európai Parlament újraválasztotta Roberta Metsolát elnökévé, aki így további két és fél évig vezetheti a testületet. Az elnök mellett 14 alelnököt is megválasztottak a képviselők az új jogalkotási időszak első felére. Az elnök így az Európai Néppártból (EPP) került ki, míg az alelnökök közül hárman az EPP-ből, hárman a szocialisták (S&D) közül, két fő az Európai Reformerek és Konzervatívok (ECR) frakcióból, illetve 1-1 fő a liberálisok (Renew), a zöldek (Greens/EFA) és a baloldal (The Left) soraiból kerültek ki. Ilyen formán a cordon sanitaire jelenség elszenvedőjévé vált a Patrióták Európáért frakció.

A június 6-9 között rendezett európai parlamenti választáson az uniós választópolgárok megszavazzák a következő ötéves ciklusra felálló 720 fős testületet. A tagállamok népességükkel arányosítva eltérő számú képviselőt delegálnak az Európai Parlamentbe, tehát egyrészről a súlyuk meghatározza befolyásukat. Másrészről, viszont alapvetően minden tagállamban egyfajta „népszavazásnak”, illetve „pontos közvélemény-kutatásnak” számít a választás, így belpolitikai szempontból is kiemelt jelentőséggel bír. Nézzük meg e két kritérium metszetében, mely tagállamokban lesz sorsdöntő a szavazás.

Az európai jobboldal tömbösödésének kérdése központi téma az idei európai parlamenti választásokon. Az Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök stratégiája döntően befolyásolhatja a jobboldali frakciók alakulását. Az Európai Bizottság elnökének kiválasztásában és az európai jobboldal frakcióinak formálódásában is kulcsszerepet játszanak majd, akár szétzilálva, akár szövetségre kényszerítve a különböző politikai erőket.

Az elmúlt időszak bejelentései alapján Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke is nyitott lenne az egymással való együttműködésre a következő európai parlamenti ciklusban. Az előzetes politikai helyezkedést alátámasztják a közvélemény-kutatások, amik alapján két út létezik jelenleg a többséghez a következő ciklusban. A választási forgatókönyvek alapján valószínűsíthető, hogy a kulcsszereplők Emmanuel Macron és a lehetséges “királycsináló” liberálisok lehetnek, valamint érdemes lesz figyelmet szentelni a szocialisták és a konzervatívok külön meccsének is.

A francia elnök figyelmeztette egész Európát. Úgy látja, az EU-nak újra kell gondolnia a kereskedelempolitikáját és a védelmi stratégiáját is. Az új uniós elképzelések megvalósítására új vezetőt javasolt az Európai Bizottság élére, akinek támogatásáról már a tavalyi év végén pletykák keringtek. Azonban a legfontosabb tény, hogy Macron megszólalásával ismételten a legbefolyásosabb színben tűnik fel, és tematizálhatja az európai közbeszédet.

Az Európai Parlament ciklusának utolsó plenáris hetén szólalt fel az Európai Bizottság elnöke. Ursula von der Leyen ismertette a képviselőkkel az előző heti rendkívüli EU-csúcs következtetéseit, és elmondta mi fogja meghatározni az európai politikát a következő években. Mivel a német politikus újabb öt évre szeretne a testület vezetője lenni, a választások előtt a beszéde értékelhető politikai beszédként is.

Az elmúlt hónapok tendenciái folytatódni látszanak, ami a jobbközép EPP további erősödését mutatja. Ezzel párhuzamosan a Néppárttól jobbra álló pártcsaládok (ECR, ID) veszítettek lendületükből, enyhén visszaestek a mostani mérésekben. Következtetésképpen egyelőre úgy tűnik, az EPP továbbra is kezében tartja az európai politika marsallbotját. Az ID pozícióvesztése, egyenesen arányos a német AfD és a francia Nemzeti Tömörülés népszerűségének mérséklődésével. A magyar kormánypárt, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség részére két mandátummal kevesebbet (11) prognosztizálnak a jelenlegi 13-hoz képest.

A közvélemény-kutatások mandátumbecslései alapján negyedik helyre csúszhatnak vissza a pártcsaládok versenyében a liberálisok (Renew) az EP-választásokon. Ennek ellenére az Európai Néppárt (EPP) erősödésével és a szocialisták (S&D) stabil helyzetével semmi sem veszélyezteti az informális nagykoalíció többségét. Az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) és az Identitás és Demokrácia (ID) pártcsaládok népszerűség-növekedése megállt. Így áll a helyzet a kampány elindulása előtt.

Négy év után lett új dobogós az EP-frakciók versenyében a legújabb felmérések szerint. A liberális Renew-frakció hátracsúszott a 4. helyre, ilyen legutóbb 2019 szeptemberében történt. A holland választási eredmények következtében, így a biztos adatsorok tudatában, az Identitás és Demokrácia (ID) fellépett a képzeletbeli dobogóra, és így újabb pozitív megerősítéssel fordulhat rá a választási kampányra.

Olaszországban a legújabb bejelentések nyomán nem lesz átfogó jobboldali összefogás az EP-választásokra a közös kormányzati együttműködés ellenére. Ezzel ellentétben Csehországban a kormányzó ODS, Petr Fiala miniszterelnök pártja - amely az Európai Konzervatívok és Reformisták pártcsaládjához tartozik - közös uniós választási listát alakít az Európai Néppárt cseh tagpártjaival (TOP 09 és a KDU-ČSL).