Keresés

Enrico Letta, volt olasz miniszterelnök csütörtökön mutatja majd be az uniós állam- és kormányfőknek az új jelentést Brüsszelben, ami az EU versenyképességének megőrzésére és növelésére törekvő javaslatokat tartalmaz. Jacques Delors Intézet elnöke szerint az Európai Uniót a gazdasági hanyatlás veszélye fenyegeti, ha nem integrálja pénzügyi, energetikai és távközlési piacait. Az előzetesen nyilvánosságra kerültek alapján több szakértő átfogónak, illetve helyenként radikálisnak értékelte a javaslatcsomagot, amelynek végső megoldási javaslata az európai integráció fokozása.

Azerbajdzsán ismét erősíti kapcsolatait Oroszországgal, miután az ukrajnai inváziója óta eltávolodott tőle. A közeledést az váltotta ki, hogy a nyugati nemzetek rendkívül kritikusan fogadták Azerbajdzsán hegyi-karabahi katonai műveletét és a több mint 100 000 örmény nemzetiségű lakos ebből eredő elvándorlását. Ez arra késztette Azerbajdzsánt, hogy megvizsgálja külpolitikai lehetőségeit, és igyekszik mind a keletiekre, mind a nyugatiakra hatást gyakorolni.

Az idei évben újra jelentősen erősödött az illegális migrációs nyomás az Európai Unió külső határain. A nyugat-balkáni útvonalon magas az illegális határátlépések száma, de nincsen nagy változás az arányokban az elmúlt évekhez képest. A középső útvonalon (Olaszország) elképesztő számokat közölt a Frontex, ugyanis 2023 januárja és augusztusa között az előző évhez képest 96 százalékkal emelkedett az illegális bevándorlók száma. A Frontex szerint a következő hónapokban egyre nőhet az intenzitás a Földközi-tengeren.

Az Európai Unió átvészelte az Oroszország 2022. februári ukrajnai inváziója okozta energiaválságot, képes volt kezelni a 2022-23 téli időszakot. Európának sikerült tárgyalásokkal, alternatív beszerzési forrásokkal és takarékossággal elkerülni a téli gázválságot. A 2023-24-es télre azonban fel kell készülni, mert jóllehet, nehezebb időszak elé nézünk, mint tavaly. Optimális esetben az európai gáztárolóknak 2023. október 1-jére 90 százalékban meg kell telniük, hogy biztosított legyen a téli ellátottság.

Az Európai Unió vezetői csütörtöki csúcstalálkozójukon támogatták azt a tervet, amely szerint Ukrajnának a következő 12 hónapban 1 millió lőszert küldenének tüzérségi lőszerekből, így segítve az országot az orosz inváziós erőkkel szemben. Az EU kül- és védelmi miniszterei hétfői tárgyalásuk során hagyták jóvá a gyorsított beszerzési eljárásra vonatkozó tervet, amire az Unió 27 tagállamának vezetői a csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozójukon politikai jóváhagyásukat adták. A tervezett szállítások pénzügyi hátterét többek között az Európai Békekeretből fogják biztosítani.

Hónapokig tartó viták után megszületett az uniós gázársapkáról szóló megállapodás Brüsszelben. Hétfőn az uniós energiaügyi miniszterek minősített többséggel elfogadták az uniós gázár plafont. Kilenc tagállam szavazott ellene, de mivel kisebb népességű tagállamok voltak, blokkoló kisebbséget nem tudtak létrehozni. Németország is az első körben még a gázársapka ellen volt, de később a többségi döntés mellé állt.

Szerdán jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök 300 ezer tartalékos orosz katona részleges mozgósítását és népszavazás megtartását a kelet-ukrajnai megszállt területeken. Beszédében nukleáris fegyverek esetleges bevetésével is megfenyegette a Nyugatot. Mindez akkor történt, amikor a világ vezetői, köztük az Európai Unió állam-és kormányfőinek többsége részt vett New Yorkban az ENSZ közgyűlésén, ahol az országok közötti együttműködésről és biztonságról tárgyaltak.