Keresés

Szeptember és október után hétfőn újra Magyarországról tartottak vitát az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén. A téma ismét az uniós pénzek átláthatósága, és Európai Bizottság és a Magyarország között folyó tárgyalássorozat volt.

Miközben az európai nagyvárosoknak kulcsszerep jut az uniós klímavédelmi célok elérésében, többségük az EU átlagos fejlettségi szintje felett van, és ezért korlátozott a hozzáférése a kohéziós politikai támogatásokhoz. Egyes országokban a politikai konstelláció is tovább nehezíti a fővárosok dolgát. Utánanéztünk, hogy Budapest esetében mire van kilátás.

A szűk határidők miatt nem tétlenkedhetnek a magyar hatóságok az évből hátralevő három hónapban, ha be akarják biztosítani az uniós források jövő évtől kezdődő kifizetését. Az év vége a helyreállítási és a kohéziós politikai források szempontjából is fontos vízválasztó lesz.

A helyreállítási tervhez képest nagyobb politikai szélcsendben és ígéretesebben haladnak a tárgyalások Brüsszel és a magyar kormány között a 2021 és 2027 közötti felzárkóztatási források felhasználásáról. Az Európai Bizottság – amely nemrég elküldte hivatalos véleményét a partnerségi megállapodás tervezetéről – most Budapest válaszára vár. Úgy tudjuk, hogy a támogatási keret 65%-a a négy legszegényebb magyar régióra jut majd.