Vihar a melegjogok körül: „már egy ideje fortyogott a fazék”

Egészen múlt csütörtökig az Európai Tanács, azaz az állam- és kormányfők grémiuma volt az egyetlen uniós testület, amely nem ártotta bele magát a jogállamról szóló vitákba, lepasszolva ezt a kényes kérdést más intézményeknek. A homoszexualitás fiatalkorúak előtti megjelenítését és népszerűsítését tiltó magyar pedofiltörvény elfogadása azonban teljesen új irányt szabott a dolgoknak. 

A vihar előszelét már kedden érezni lehetett, amikor előbb 13, majd további három ország csatlakozásával 16 tagállam az általános ügyek tanácsát megelőzően egy közös nyilatkozatban az LGBTQI-közösség tagjai elleni diszkriminációval vádolta meg a magyar törvényt és felszólította az Európai Bizottságot a beavatkozásra. Ami rá egy napra meg is történt, miután Ursula von der Leyen utasítására a Bizottság a magyar igazságügyi miniszternek küldött levélben fejtette ki jogi fenntartásait, egy hetet adva a kormánynak a válaszra, kötelezettségszegési eljárás elindításának terhe mellett. 

EU-források szerint ezzel nagyjából egyidőben Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét a tagállamok vezetőivel a csúcs előkészítésének jegyében folytatott videókonferencián több tárgyalópartnere is arra kérte, hogy tűzze napirendre a magyar törvény és általában az uniós értékek megvitatását. Forrásaink szerint eredetileg Xavier Betteltől, a melegségét nyíltan vállaló luxemburgi kormányfőtől és spanyol kollégájától, a szocialista párti Pedro Sancheztől indult a kezdeményezés. Hogy aztán szinte rögtön csatlakozzanak a belgák, a hollandok, az északiak és mások. „Betelt a pohár. Meg kell mondani Orbán Viktornak, hogy túllépett egy határon” – idézett egy bennfentes az EU-Monitornak egy tagállami vezetőt. 

Bár a magyar pedofiltörvény elfogadása volt a közvetlen kiváltó ok, egy lapunknak nyilatkozó EU-diplomata szerint már egy ideje „fortyogott a fazék”. Ő az elmúlt hónapok magyar kormányzati húzásainak kumulatív hatását jelölte meg az elsődleges okként arra, hogy miért pont most telt be a pohár a zömében nyugati tagállamok vezetőinél. 

„Különösen az utóbbi időszakban jött az a felismerés, hogy itt egy mások által is követhető mintával állunk szemben, és Orbán Viktor nincs egyedül” – húzta alá az uniós diplomata, aki szerint különösen mély nyomokat hagyott egyes állam- és kormányfőkben az Európai Tanács tavaly októberi vitája az Afrika-stratégiáról, amelyen a magyar miniszterelnök egy órán keresztül a nemek közötti egyenlőség kifejezés ellen érvelt a szövegben, „ideológiai koncepciónak” nevezve azt. Mette Frederiksen dán kormányfő állítólag nagy szemeket meresztve úgy reagált, hogy „szóval Viktor, ez számodra egy ideológiai probléma?”

A nevének mellőzését kérő illetékes szerint ez a vita mély nyomokat hagyott egyes vezetőkben, ráadásul a magyar és a lengyel kormány azóta minden létező fórumon kiveteti a szövegekből ezt a kifejezést. „Ez egy valódi kultúrharc, ami nem a múltról, hanem sokkal inkább a jövőről szól” – vélekedett a forrás. 

A jogállamisági kérdéssel szorosan összefonódott tavaly év végi költségvetési vitát is egyesek a magyar és a lengyel kormány zsaolásaként élték meg, jóllehet a helyreállítási csomag érdekében végül sikerült feloldani a patthelyzetet. 

Egy másik EU-diplomata két másik okot is említett, amelyek szerinte elvezettek a csütörtöki váratlan eseményhez, amelynek során a tagállami vezetők többsége szinte példa nélküli módon kérdőre vonta egy másik tagország miniszterelnökét. Az egyik, hogy az általa destruktívnak nevezett magyar (és gyakran lengyel) hozzáállás még körülményesebbé teszi az EU működését, amely már anélkül is éppen eléggé nehézkes. A másik, hogy számos vezető attól tart, gyengének és tehetetlennek mutatkozik a saját közvéleménye előtt azzal, ha rendre válasz nélkül maradnak a magyar miniszterelnök ellentmondásos lépései. 

Az EU-Monitornak nyilatkozó EU-diplomaták szerint Orbán Viktort csütörtök este láthatóan felkészületlenül érte a rázúduló kritikák özöne és időnként hevessége. Az első körben e források szerint a magyar vezető értetlenségének adott hangot, hogy mit kifogásolnak a jogszabályon, és azt mondta, hogy mindössze néhány módosításról van szó. Állítólag hamisnak is nevezte az állításokat. 

Valószínűleg erre válaszul Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke több passzust is felolvasott a törvény szövegéből, amelyek szerinte azt igazolják, hogy a jogszabály „egy szintre helyezi a pedofíliát, a homoszexualitást és a pornográfiát”. A vitából az is kiderült, hogy több vezető is előzetesen megismerkedett a szöveggel, mégis kitartott a bírálata mellett. 

Egybehangzó források szerint a 27 tagállam közül mindössze kettőnek – Lengyelországnak és Szlovéniának – a vezetője állt ki a magyar miniszterelnök mellett. Közülük a lengyel Mateusz Morawieczki mondott elgondolkodtatót, amikor arra emlékeztetett, hogy Lengyelországban is a szülők joga és erkölcsi felelőssége is a gyermekek védelme. Janez Jansa, szlovén miniszterelnök állítólag hosszasan, de nem túl magvasan beszélt, de mindenképpen védelmébe vette a magyar kollégáját. 

A vita sajtó által legtöbbet idézett része az volt, amikor Mark Rutte, holland miniszterelnök vonta kérdőre – a hollandokra jellemző nyersességgel – magyar kollégáját. Rutte ugyanakkor pénteki sajtótájékoztatóján cáfolta azt az értelmezést, hogy ő mintegy az EU-ból való kilépést ajánlotta volna Orbánnak. Valójában azt kérdezte tőle, hogy „ha nem akarja elfogadni a szabályait, akkor miért nem lép ki az Európai Unióból?” 

Ez mindenesetre rögtön találgatásokat indított el Magyarország esetleges kilépéséről, illetve arról, hogy egyes uniós partnerek ebbe az irányba tolnák Budapestet. „Ez nem egy jogi vita volt. Soha, még a Brexitről szóló népszavazás után sem mondta senki a briteknek, hogy Isten áldásával menjenek. Ilyet soha, senki sem fog mondani egy másik országnak, hogy lépjen le” – vélekedett egy diplomata. 

Ursula von der Leyen, bizottsági elnök a pénteki sajtótájékoztatón egy erre vonatkozó kérdésre azt mondta, hogy „Magyarországon él 10 millió ember. Tízmillió érv amellett, hogy az ország az EU-ban maradjon. Meg kell győzni magyar barátainkat arról, hogy a demokrácia a lehető legjobb életet biztosítja” – mondta.

Bár egyes vezetők a pedofiltörvény visszavonására szólították fel a miniszterelnököt, végül ilyen hivatalos elvárás nem fogalmazódott meg. A még a legkeményebb bírálatot is megfogalmazók, így Rutte is az Európai Bizottságtól, szükség esetén az általa elindított kötelezettségszegési eljárástól várják a probléma elsimítását. Erről von der Leyen pénteken azt mondta, hogy Brüsszel most a magyar kormány válaszára vár, és ettől függ, hogy elindítja-e az eljárást. Ebből az is következik, hogy az érintettek nem gyors megoldásra számítanak.

Először fordult ugyanakkor elő az, hogy a jogállam kérdéséről ezen a fórumon mélyreható vitát folytattak – emelték ki EU-források. Egyikük szerint, ha nem is húztak határozott vörös vonalat Orbán Viktornak a kollégái, „nem hiszi, hogy ez a vita lekerül majd a napirendről”.