Search
Close

Rendkívüli Európai Tanács Brüsszelben

Brüsszel, 2023. február 8.
Rendkívüli csúcstalálkozóra kerül sor az uniós állam- és kormányfők részvételével csütörtökön és előreláthatólag péntekre is átnyúlóan Brüsszelben, amelyen a vezetők a migrációról, Ukrajnáról és az Unió gazdasági versenyképességéről tárgyalnak.

Az Ukrajnával kapcsolatos fejleményeket és kérdéseket sokadjára vitatják meg az uniós csúcsvezetők, most azonban különleges formációban kerülhet sor az egyeztetésekre. Sajtóforrások szerint Charles Michel, az Európai Tanács elnökének január 19-i kijevi útja során már felmerült Volodimir Zelenszkij ukrán elnök lehetséges brüsszeli látogatása, utóbbi kabinetje akkor még nem támogatta a csúcson való részvételt. Michel és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének múlt héti kijevi tárgyalásai során azonban ismét megvitatták az ötletet Zelenszkijvel. Hétfőn már több sajtóorgánum is arról számolt be, hogy Zelenszkij részt vehet a csúcstalálkozón, és felszólalhat az Európai Parlament rendkívüli csütörtöki ülésén is.

Amennyiben Zelenszkij valóban ellátogat Brüsszelbe, ez lenne a második külföldi útja az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása óta. Ezt megelőzően tavaly decemberben Washingtonba látogatott, hogy találkozzon Joe Biden elnökkel és beszédet mondjon az amerikai kongresszus előtt.

A múlt heti EU-Ukrajna csúcstalálkozón - amelyre most először egy aktív háborús övezetben került sor - Zelenszkij arra kérte a tagállami képviselőket, hogy keményebben lépjenek fel Oroszországgal szemben a szankciók vonatkozásában, és felszólította a kritikusabb országokat, hogy támogassák a Roszatom orosz atomenergetikai vállalathoz kapcsolódó személyek elleni szankciók elfogadását is. Ezek mellett Ukrajna uniós csatlakozási kérelmének felgyorsítását is sürgette. Amennyiben az ukrán elnök részt vesz a csúcson, úgy ezek a kérdések minden bizonnyal komoly vitákat generálhatnak a tagállami vezetők között.

A 2015-ös válság kibontakozása óta a migráció is rendszeres napirendi pontja az uniós csúcstalálkozóknak. Most elsősorban az elutasított menedékkérők visszatérésének növelése, az EU külső határainak védelme és a "vízumpolitika összehangolása" kerül áttekintésre. Utóbbi kapcsán a cél, hogy egyes balkáni országok vízumpolitikájának összehangolásával megakadályozhassák migránsok az EU-ba való könnyű belépését. A politikailag érzékenyebb kérdések, így például Ausztria azon javaslata, hogy a migrációs beáramlást megakadályozó, az EU külső határain épülő kerítések uniós forrásokból kerüljenek finanszírozásra hivatalosan nem szerepelnek a napirenden, de minden bizonnyal vita tárgyát fogják képezni a tagállami vezetők között. A csúcsot megelőzően nyolc uniós tagállam levélben követelte az Európai Bizottságtól a menekültügyi rendszer radikális reformját és az illegális migráció szigorúbb korlátozását. Dánia, Litvánia, Lettország, Észtország, Szlovákia, Görögország, Málta, Lettország és Ausztria kormánya fogalmazta meg aggályait Ursula Von der Leyen és Charles Michel számára.

A migrációs napirendi pont kontextusában az Európai Bizottság kedden mutatta be a menedékkérők Európai Unión kívüli országokba való visszatérésének fokozására irányuló új tervét. Az uniós országok menekültügyi szakszolgálatai 2021-ben 342 100 ember kitoloncolását kérték, az Eurostat adatai szerint azonban ennek a számnak csak 24 százalékát küldték vissza ténylegesen valamely EU-n kívüli országba. Számos tagállam, élükön Magyarországgal régóta kritizálják az Európai Unió migrációs politikájának, ezen belül visszatérítési törekvéseinek hatékonyságát, mostanra azonban a Bizottság is belátta, hogy a jelenlegi rendszer nem hatékony. A visszatérések számát "növelni kell" - mondta Ylva Johansson belügyi biztos keddi brüsszeli sajtótájékoztatóján.

A Bizottság javaslatának egyik célja, hogy biztosítsa a tagállamok összefogását, valamint az összes szereplő közötti koordinációt annak érdekében, hogy a politikai prioritásokkal összhangban növekedjen az azonosított harmadik országokba való visszatérések aránya. Utóbbi kapcsán régóta fennálló probléma, hogy azon harmadik országok, ahova vissza kéne téríteni az elutasított menedékkérőket, nem működnek együtt az EU-val a visszafogadásban.

A kérdés azonban sürgős megoldást igényel az EU-tól, tekintve, hogy 2016 óta nem volt akkora a külső határokra nehezedő nyomás, mint most: A Frontex legfrissebb adatai szerint 2022-ben mintegy 330 000 illegális határátlépést regisztráltak a külső határokon.

Népszerű cikkeink